Miért lehet szükség nyomásfokozó szivattyúra olyan helyen, ahol van vezetékes víz? A víz nyomása függ attól, hogy milyen magasan vesszük ki a vizet a rendszerből. Például egy tizenöt meter magas társasház legfelső szintjén másfél barral kisebb a nyomás, mint a vízaknában. Minél nagyobb a víznyomás, annál jobban jön a víz a csapból. (Az sem jó, ha túl nagy a nyomás, bojlerekhez emiatt sok helyen nyomáscsökkentőt kell alkalmazni.) A vízművek minimum 1,5 bart biztosít, jellemzően ennél többet. Vannak helyek, különösen a budai hegyekben, ahol éppen megvan ez a minimális nyomás, de ez kevés ahhoz, hogy mondjuk egy ötemeletes társasház legfelső szintjén a teljesen nyitott csapon elegendő víz folyjon ki.

Utólag is előfordulhat, hogy nyomásfokozó szivattyút kell beépíteni. Tételezzük fel, hogy az adott házban 3 bar nyomás mellett működik még kényelmesen. Amikor a ház épült, még volt 4-5 bar. Aztán melléépült még egy ház, amely szintén azt az utcai nyomóvezetéket használja. Ha egy vezeték nyomását nézzük, akkor a legnagyobb, amikor a vezetékből nem vesznek vizet. Minél több vizet vesznek ki egy vezetékből, a nyomás annál kisebb. Mondjuk a példa kedvéért 2,5 bar. Reggel és este a legnagyobb a vízfogyasztás, ennélfogva a víznyomás is akkor a legkisebb - amikor pedig a legjobban kell a víz! Vagyis előfordulhat, hogy néha egész jól jön a víz, néha idegesítően csordogál.

Több helyen is építettünk be nyomásfokozót (pl. Törökbálint Ipartelep), új építkezéseknél és régebbi épületeknél vegyesen. A nyomásfokozó kiválasztása a témában jártas épületgépész feladata, mert több műszaki tényezőt kell egyszerre figyelembe venni. Ilyenek a vízfogyasztás jellege (mennyire folyamatos, mennyire intenzív), a beépíthetőség, az elektromos csatlakozás lehetőségei. Fontos még arra is figyelni, hogy a nyomásfokozó nem "szívhatja meg" a vízhálózatot.